Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSATLÓ főnév -t, -ja
  • 1. (népies) Faág v. karó, mellyel a szekérre rakott teher összetartó láncát megfeszítik. 2. (népies) Vaspálca, mely a szekér felhércének végét a tengely végével összeköti.
  • 3. (népies) A szilaj ló száját feszítő kantárszíj.
  • 4. (villamosság) Szigetelt villamos vezeték meghosszabbítására és összekötésére haszn., dugóból és aljzatból álló csatlakozó.
  • 5. (zene) <Orgonában> az a berendezés, amellyel 2–4 billentyűzet összekapcsolható.
  • 6. (elavult) <Hintón> a szolga állóhelye. □ Aranyos hintónak se szeri, se száma … Rakva olasz néppel merevűl, bak, csatló. (Arany János)
  • 7. (vasútügy) Acélrúd, amely a mozdony meghajtott kerekeit a vonó erő fokozása végett összekapcsolja.
  • Szóösszetétel(ek): csatlófa; csatlógerenda; csatlóhorog; csatlókapocs; csatlókötél; csatlóöv; csatlópánt; csatlórúd; csatlószeg; csatlószíj; csatlótengely; csatlóvas.