CSATAMEZŐ főnév (régies, választékos)
Olyan, rendsz. sík terület, mező, amelyen a háborús ellenfelek megütköznek, ahol a csata lefolyik; harcmező. □ Kinizsi egy törökkel szájában s egy-eggyel mindenik kezében friss magyart járt a halottakkal takart csatamezőn. (Eötvös József)