CSATAKOS melléknév -an, -abb (
népies)
Csataktól, szennyes víztől v. harmattól piszkos, lucskos.
Csatakos cipő, nadrág, ruha. Csatakosan érkezett a határból. □ Estefelé jött meg a huszár csatakosan, tajtékos lovon. (Mikszáth Kálmán) A lány megállt a szobában
Csak úgy csurgott róla a víz. Ruhája csatakos volt. (Nagy Lajos) || a. (
ritka) Csapadékban bő, esős <időjárás>. □ A legyek eltűntek a csatakos idő jöttével. (Gelléri Andor Endre)