Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSATÁR főnév -t, -ok, -a v. -ja
  • 1. (katonaság) Általában harcban álló, harcoló gyalogos katona. □ Ropog, hosszan ropog Csatárok fegyvere. (Petőfi Sándor) || a. (szűk. ért) (katonaság, régies) Rajvonalba fejlődött gyalogosok egyike. A csatárok szuronyrohamra mentek.
  • 2. (átvitt értelemben, irodalmi nyelvben, régies) Vmely eszme szenvedélyes harcosa. □ Vérünkből új csatárok születendnek. (Madách Imre) Jó, hű csatárok szégyenkezve halnak. (Ady Endre)
  • 3. (sport) <Egyes csapatjátékokban> a támadó sorban játszó játékos. A csatárok a legnagyobb helyzeteket sem tudták kihasználni.
  • Szóösszetétel(ek): 1. csatárjátékos; csatártérköz; 2. középcsatár.
  • csatárság.