CSÁSZÁRPÁRTI melléknév és főnév -t, -ak (történettudomány)
Általában vmely császárhoz hű, vmely császár pártjához tartozó (személy). Napóleonnak a bukása után is császárpárti maradt. || a. Szűk. ért. a Habsburg császár pártján álló (személy). Pálffy János császárpárti tábornok kötötte meg a szatmári békét. A kuruc csapatok sikerrel harcoltak a császárpártiak ellen. Függetlenségünket évszázadokon át a császárpártiak fenyegették.