Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSÁSZÁRI melléknév és főnév
  • I. melléknév -lag
  • 1. Császárhoz (1) tartozó, császárt (meg)illető <dolog>. Császári feleség ←; császári hatalom, korona, méltóság.
  • 2. A császár hatalma, rendelkezése alá tartozó, a császár tulajdonát alkotó <dolog>. Császári hadsereg, palota. || a. (történettudomány) Császári és királyi: <1867-től 1918-ig Ausztria és Magyarország közös hivatalainak, intézményeinek megjelölésére, rendsz. rövidítve> az osztrák császár és magyar király hatalma, rendelkezése alá tartozó <intézmény>. Cs. és kir. hadügyminisztérium.
  • 3. Császártól eredő <dolog>. Császári parancs, rendelet. □ Császári szó, parancs: a miniszterek aztán mindent jobban hajtottak végre. (Móricz Zsigmond)
  • 4. (történettudomány) Császárpárti.
  • II. főnév (csak többes számban) (történettudomány) A császáriak: császárpárti személyek, a Habsburg császár katonái. A kurucok megkergették a császáriakat. □ A császáriak kiadják a fejedelemasszonyt egy találkozásra a fegyverszünet alatt. (Jókai Mór)