Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CSÁB főnév -ot, -ja (régies, irodalmi nyelvben)
  • 1. Csábítás. □ S ki állna ellent a csábnak, midőn Szikrázva, bőgve a vadult elem A láng ezer nyelvével vesz körűl. (Madách Imre)
  • 2. Az, amivel vki csábít; a csábítás vmely eszköze: pl. báj, szépség, kacérság, hízelgés. □ Lányka! ne hódolj a csáboknak az ifju alakján. (Vörösmarty Mihály) Tudod, hogy a világ mind arra tódul, Hová Parnassus [= a költészet] önti csábjait. (Arany János–Tasso-fordítás)
  • 3. jelzői használat(ban) (ritka) Csábító. □ Bűvös ésszel, csáb ajándokokkal … megnyeré gyalázatos Kéjére színleg feddhetlen királyném Kedvét. (Arany János–Shakespeare-fordítás)
  • Szóösszetétel(ek): csáberő; csábkép; csábszer; csábtánc.