CSÖK főnév -öt, -e [e] v. -je [e], (
tájszó) csék -et [ë] (
népies)
- 1. Nagyobb hím állatnak, főként a bikának a hímvesszeje. || a. Bikacsök. □ Bitóra felkötve, csékkel ostorozva
(Arany JánosArisztophanész-fordítás)
- 2. (elavult) Fák csomós, görcsös tuskója, töve, tőkéje.
- Szóösszetétel(ek): bikacsök.