Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
CEREMÓNIA [e-e v. ë-ë] főnév ..iát, ..iája, (régies) cerimónia [ë]
1. (gyak. rosszalló) Szertartás (1, 3). A beiktatási ceremónia véget ért. Nagy ceremóniával bevezették. □ Más országokban a királyokat sem fogadják olyan nagy pompával és ceremóniával, mint ezt a vezért fogadták. (Mikes Kelemen) A köntöst két szenátor rásegítette az öregre. Ez volt a hivatalos ceremónia. (Mikszáth Kálmán)
2. (átvitt értelemben) Fölösleges körülményeskedés, teketória. Minden ceremónia nélkül. □ Minden teketória és ceremónia nélkül kellett volna hozzám berontanod. (Tompa Mihály) A mosdással nem csaptak valami nagy ceremóniát. (Nagy Lajos)
3. (vallásügy, régies) Ünnepélyes szertartás (2). □ Az bérmálás és az keresztségben való ceremóniák igen régi és szokott dolgok voltanak az Anyaszentegyházba. (Pázmány Péter) Elvegyelek, kincsem? tán csak nem akarod, hogy tüstént papot hívassak s itt azonnal végbemenjen a cerimónia? (Petőfi Sándor)