CET [ë v. e] főnév -et, -je [ë, e]
Bálna. □ Bizony hé, meg is ett [= evett] Az a roppant nagy hal, melynek a neve cet. (Arany János) [Jónás] lakozék három nap, három éjjel | a cet hasában. (Babits Mihály) || a. (
állattan)
Cetek: egész életüket a tenger vizében leélő emlősállatok rendje; testük halszerű; ebbe a rendbe tartoznak a föld legnagyobb állatai.
Fogas, szilás cetek.
- Szóösszetétel(ek): cetfaggyú; cethalászat; cetvadász; cetzsír.