Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
CENZOR [ë] főnév -t, -ok, -a (régies írva: censor is)
1. (1945 előtt) Az a hivatalnok, aki a sajtótermékek, filmek szövegét, tartalmát megjelenésük előtt politikai szempontból felülvizsgálja. □ [Művemet a] censor annyira keresztül-kasul kuszálta vörös irónjával, hogy sajtó alá nem adhatám. (Táncsics Mihály) Nem ismerünk censort többé, kinyomatjuk a nemzet követelését. (Jókai Mór) || a. (1945 előtt) Az a hivatalos személy, aki <háború idején> a külföldről érkező v. oda irányított, néha a belföldi postai küldeményeket is felbontja és tartalmukat ellenőrzi.
2. (történettudomány) <Az ókori Rómában> az a hivatalnok, akinek feladata a vagyonbecslés, vagyis a cenzus (2) és a polgárok erkölcsi magaviseletének ellenőrzése volt.
3. (iskolai, régies) <Az egyetemen és az egyházi középiskolában> a vizsgák ellenőrzésére kiküldött, hivatalos személy; vizsgabiztos. □ Ki szerint tanulta a filozófiát? kérdé egy cenzor vizsga alkalmával. (Vas Gereben)