Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. (régies) A céhhez (1) tartozó; nem kontár. Céhbeli iparos. □ A sors céhbeli mesteremberekkel is gorombáskodik. (Vas Gereben) Nem szabad a fusernak olyan ruhát felölteni, amilyenben a céhbeli mester jár. (Jókai Mór)
2. (átvitt értelemben, kissé választékos) Hivatásos, szakmabeli. Úgy varr, mint valami céhbeli szabó. Céhbeli mészárosnak sem válnék szégyenére. □ [A koromtól] olyan lett, mint egy céhbeli kéményseprő. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, kissé választékos) A szakmához tartozók által elismert, elfogadott. Céhbeli festő, művész, tudós, zenész.
3. (átvitt értelemben, kissé választékos, rosszalló) Vmely klikkszerű érdekszövetséghez tartozó, vele kapcs., tőle eredő. Céhbeli civakodás, marakodás, összetartás. □ Barátja lehet valaki a kritikának anélkül, hogy egyszersmind a céhbeli kritikát is pártfogolja. (Vörösmarty Mihály)
II. főnév -t, -ek, -je [e, e]
1. (régies) Vmely céhhez (1) tartozó iparos. Mesterséget csak céhbeli gyakorolhatott.
2. (főként többes számban) (átvitt értelemben, kissé választékos, rosszalló) Klikkszerű érdekszövetség tagja. A céhbeliek egymás közt marakodnak.