Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CÍMER [1] [ë] főnév -t, -ek, -e [ë, e]
  • 1. Meghatározott színekből és alakokból alkotott ábra, kép, gyak. pajzs alakú keretben <vmely közösség ismertető, megkülönböztető (hivatalos) jelvényeként>. → Beszélő címer; családi, kis, lovagi, nagy, nemesi, nemzeti, nemzetségi, országos címer; az állam, az egyesület, a megye, a társulat, a város címere; a címer palástja ←; címert adományoz; magyar címert fest a zászlóra; címert véset a pecsétgyűrűjébe; (történettudomány) megfordítják a (nemesi) címert: <a család férfiága kihalásának jeleként> fejjel lefelé fordítják a címerpajzsot a templomban v. a kripta felett. A részt vevő országok lobogóival és címereivel díszítették a teret. □ Meg van fordítva már az ősi címer, Kihalt végső tagjában a család. (Tompa Mihály) Fejedelmi címer volt az óarany gyűrűbe vésve. (Krúdy Gyula) || a. (régies) <Vmely foglalkozás, üzlet> jelvénye; cégér, cégtábla. || b. Jelkép, ismertetőjel. Amerikából jöttem, mesterségem címere … : <egyik gyermekjáték mondókájában a játszó e szavak kíséretében bemutatja vmely foglalkozás jellemző mozdulatait s megnevezi e foglalatosság nevének kezdőbetűit, a többieknek ebből kell kitalálniuk, hogy mire gondolt>.
  • 2. (átvitt értelemben, népies, régies) Akasztófa címere: akasztófáravaló, gazember. □ Ki volt az a felkötni való akasztófa címere …? (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, népies, régies) Falu címere: az, aki szégyent hoz a falura. □ Kapni elég falu címerét, akitől örül a község, ha megszabadult. (Jókai Mór)
  • 3. (vadászat, régies) Szarvas, őz agancsa. □ A hímszarvas … hatalmas címerét hátára vetve … rohan. (Vas Gereben)
  • 4. (népies) <Némely növényen> bugás v. füzéres, porzós virágzat. A nád címere. A kukorica kihányta már címerét.
  • Szóösszetétel(ek): címeradományozás; címerdísz; címerfestő; címerhasználat; címerkönyv; címermező; címerterem; címertörés.