CIRÓGAT tárgyas ige -tam, -ott, ..asson
- 1. <Személy> gyengéden, alig hozzáérve, rendsz. becézve simogat vkit, vmit. Cirógatja kislánya arcát. Cirógatja a cicát. □ Római ő, Rómába | tér majd haza gazdagon. | Tudom, el is visz magával, | ha picit cirógatom. (Babits Mihály) A kislány cirógatta az apa arcát. (Móricz Zsigmond) || a. (átvitt értelemben) Vmi gyengéden hozzá-hozzáér vkihez, vmihez; ilyen módon több ízben érint vkit, vmit. □ Mezei virágok
cirógatták szelíden. (Mikszáth Kálmán) Hiába nógat, Legyez, cirógat Selyemszárnyú tavaszi fény. (Tóth Árpád)
- 2. (átvitt értelemben, ritka) Kedveskedve, engedékenyen bánik vkivel, kényeztet vkit. Itt aligha fognak minket cirógatni.
- Igekötős igék: elcirógat; körülcirógat; megcirógat; összecirógat; végigcirógat; visszacirógat.
- cirógatás; cirógató; cirógatott.