Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Egyes növények, kül. a cukorrépa v. cukornád főzetéből gyártott kristályos, rendsz. fehér, könnyen oldódó anyag, amelyet étel- és italneműek édesítésére használnak. Égetett cukor; → etető cukor; finomított cukor; → nyers cukor; egy → süveg cukor; cukorban eltesz vmit (gyümölcsöt); cukrot hint vmire v. cukorral hint meg vmit; cukrot tesz a teába; cukrot tör. Cukorból van: (átvitt értelemben is, bizalmas) nagyon kényeskedő, magát törékenynek mutató <ember>; nincs cukorból: (átvitt értelemben is, bizalmas) <főleg személy> nem árt neki az eső v. víz, ill. általában nem szorul kíméletre. Szóláshasonlat(ok): édes, mint a cukor: nagyon édes. □ A kávé, a cúkor mért oly méregdrága? (Csokonai Vitéz Mihály) Nelli cukrot töltött a lekvárba, fehér zápor hullt alá. (Babits Mihály) Julis megmutatja a cukrot, papírskatulyában vagy harmincöt kocka lehet. (Nagy Lajos)
2. Egy szem kockacukor. Hány cukorral iszod a kávét?
3. Cukorból (1) készített máz sütemények bevonására. A torta cukorral van bevonva.
4. Cukorka. → Erős cukor; savanyú cukor. Cukrot vesz a gyereknek. □ Mikor az egymás mellé rakott színes, illatos cukrokra, csokoládékra nézek, azt hiszem, álmodom. (Kuncz Aladár) Nagy zöld fa, telerakva gyertyákkal, sziporkázó csillagokkal és cukorral (Karinthy Frigyes)
5. (többes számban is) (vegyi ipar) Édes ízű szénhidrát. Egyszerű, összetett cukrok. □ Bort vett magának a tudós; Van hozzá tudománya, Ízenként latra hányja: Mi benne a szesztartalom, Mi a cukor, a mézga? (Arany János)
6. A vérnek kóros mérvben emelkedett cukortartalma. Mennyi a cukra? (bizalmas) Cukra van: cukorbajos. □ Beteg ember. Két hónapot se adok neki. Annyi, kérlek, a cukra, hogy már nem is méreti. (Kosztolányi Dezső)
7. (bizalmas) <Becézésként> kedves, drága személy, főleg gyermek. Cukor ez a gyerek! || a. <Személyragos alakban, főleg megszólításként:> Cukrom: édesem!, kedvesem!, drágám! □ Mi baja, drága cukrom? Hol fáj? (Tolnai Lajos)