CÍVIS főnév -t, -ek, -e [ë, e] (
régies írva: civis is) (
1945 előtt)
<Egyes alföldi városokban, kül. Debrecenben> a városban őslakos családból származó jómódú gazda v. ritk. iparos. □ A cívis rendesen megemeli a kalapot, ha a senator neve a nyelvére kerül. (Jókai Mór) || a. jelzői használat(ban) Ilyen jellegű <személy>. □ Civis-urak, nagy baj lészen majd akkor, | Ha vörösen bejön a Délibáb. (Ady Endre)
- Szóösszetétel(ek): cíviscsalád; cívisgőg; cívisház; cívistársadalom; cívisváros.