CITERA [ë] főnév ..rát, ..rája, (
népies) citora
Fából készült, fektetve haszn., lapos, nyakatlan népi hangszer, melynek 45 fő- és 835 mellékhúrját tollal v. ujjal pengetik.
Citerán játszik; citerát penget. □ A várba szép ifju levente jött, Ki dalt, regéket vert a citerán. (Tompa Mihály) Ritka hajós, aki a citorához ne tudna, ritka hajó, amelyen citora ne volna. (Tömörkény István)
- Szóösszetétel(ek): citerajáték; citeraszó.
- citerás.