CIPSZER [ë v. e] főnév -t, -ek, -e [ë, e] és melléknév, (
ritka) cipcer [ë] (
bizalmas)
- I. főnév Szepesi, szepességi szász ember, főleg férfi. □ Minket cipcereket nem kell félteni
(Krúdy Gyula)
- II. melléknév
- 1. Ehhez a népcsoporthoz tartozó <személy, család>. Cipszer férfi, nő, rokonság.
- 2. Ilyen személyre, erre a népcsoportra jellemző. Cipszer beszéd, szokások; cipszer származású.
- 3. Olyan <hely, helység>, ahol cipszerek élnek. Cipszer város, vidék. □ Hangosan
hangzott a
magyar szó a félig tót, félig cipszer városka sétaterén. (Krúdy Gyula)