CINEZ [ë] tárgyas ige -tem, -ett, -zen [e, ë, ë]
- 1. <Vmely felületet> cinnel, azaz ónnal folyamatosan bevon, többnyire a bevonandó tárgynak az ónba mártásával vagy a felmelegített tárgyon megolvadó ón egyenletes elsimításával, ritkábban elektrolízis útján. A rézedény belsejét rendszerint cinezik.
- 2. <Edényen levő lyukat> cinnel, azaz ónnal folyamatoan beforraszt. Cinezi a lyukas fazekat.
- Igekötős igék: becinez; megcinez.
- cinezés; cinezett; cinezget; cinezhető; cinező; cineztet.