Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. <Erejéhez mérten súlyos tárgyat, terhet, magával tehetetlen személyt> erőlködve, nehezen visz, hoz, hord. Mit cipeled azt a gyereket? Hova cipelik azt a bútort? □ A hosszu lábu drótostót Kopott gubáját cepeli. (Petőfi Sándor) Egy Palota mellett Nagy butorkocsi vesztegelt, Késő költözködők cipeltek Puha öblös karszékeket. (Tóth Árpád) A nő háta mögött megpillantotta a hordárt, ki a barna vászonbőröndöt cipelte. (Kosztolányi Dezső)
2. Vkit, vmit erőszakkal magával hurcol vhová. A rablók túsznak magukkal cipelték. □ A kínai bankárokat egy olyan hajóra cipelték, ahol őrült matrózok teljesítenek szolgálatot. (Gelléri Andor Endre) || a. (átvitt értelemben, bizalmas) Vkit olyan helyre visz magával, ahová az csak az unszolásnak engedve megy el. Barátját is magával cipelte a kirándulásra. || b. Kénytelenségből, kelletlenül magával visz vkit, vmit. Ugyan, még őt is cipeljem! □ Tapasztalatom egy özön, miért cipeljem magammal a sírba? (Vas Gereben)
3. (átvitt értelemben, ritka) <Nehéz sorsot> akarata ellenére, kényszerből visel. A parasztság ezer évig cipelte a közterheket.