CIKLON főnév -t, -ok, -ja
- 1. (légkörtan) <A forró égöv alatt> vándorló középpont körül forgó mozgással haladó, pusztító vihar, a levegő tölcsér alakú örvénylése. A ciklon tölcsére ←. || a. (légkörtan) <A mérsékelt égöv alatt> a meleg és hideg légtömegek határán gyors légköri változásokat előidéző örvénylés. Belekerültünk egy ciklonba.
- 2. (műszaki nyelv) <Kohászatban, faiparban> leginkább a poros levegő tisztítására haszn. berendezés.
- Szóösszetétel(ek): ciklonmag; ciklontölcsér.
- ciklonos.