CERBERUS [ë-ë v. e-e] főnév -t, -ok, -a
- 1. (mitológia) Az alvilág bejáratát őrző háromfejű kutya.
- 2. (átvitt értelemben, tréfás) <Kül. hivatalok kapujában, előszobájában> felesleges szigorúsággal őrködő, fontoskodó személy. □ Az urak átadták a névjegyeiket a cerberusnak. (Jókai Mór) A cerberusaim jelentették, hogy már háromszor is keresett egy úriember. (Móra Ferenc)
- cerberusi.