Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

CIGÁNY főnév és melléknév
  • I. főnév -t, -ok, -a
  • 1. A cigányok: sötétes bőrű, sötét hajú, indiai eredetű vándor nép. □ Hej a szegény cigányok, azok majdcsaknem olyan mostohagyermekei a természetnek, mint a pókok, legyek meg egyéb bogarak. (Gárdonyi Géza) || a. Ehhez a néphez tartozó személy, főleg férfi. Kóbor, muzsikus, sátoros, vályogvető cigány. Szóláshasonlat(ok): Búsul (szomorú), fohászkodik, óbégat, mint a kárvallott cigány: nagyon búsul, nagyokat sóhajt, keservesen óbégat; biztatja, mint cigány a lovát: szorult helyzetében ígéretekkel biztat vkit; megszokta, mint cigány lova a koplalást v. a verést: kénytelen-kelletlen hozzászokott vmihez, beletörődött vmibe; nem szokta, mint cigány lova a szántást: egyáltalán nincs hozzászokva, teljesen szokatlan számára. □ Jöttek a sátoros cigányok, kivágtak egy-egy nyárfát a faluban s abból tekenőket és kanalakat faragtak. (Móricz Zsigmond) A falu alatt cigányokat láttak. Két sátoros kocsi körül hevertek. (Nagy Lajos)
  • 2. Cigányzenész. Két szál cigány muzsikál. □ Húzd rá cigány, megittad az árát, Ne lógasd a lábadat hiába. (Vörösmarty Mihály) A cigányok fáradhatatlanok voltak a nótákban. (Krúdy Gyula)
  • 3. (átvitt értelemben) Sötét arcbőrű, sötét hajú személy. □ A táborozás alatt … cigánnyá barnultam. (Jókai Mór) Fehérképű nő kell a töröknek, nem cigány. (Gárdonyi Géza)
  • 4. (bizalmas, rosszalló) Ravaszul, álnokul hízelgő, alkudozó, kunyoráló v. hazudozó ember. De nagy cigány vagy! □ Ámbár sánta volt Az is, de szájas, nyelves, nagy cigány. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
  • II. melléknév -ul, -abb
  • 1. A cigányok közé tartozó <személy>, cigányokból álló <csoport>. Cigány kovács; cigány nép. □ A cigány férfiak kalapot emelve köszöntek nekik. (Nagy Lajos)
  • 2. A cigányokhoz tartozó, a cigányokra jellemző <dolog>. A cigány nyelv; cigány tánc.
  • 3. Cigányul: cigány nyelven. □ Ültek … a fűvön … s lihegtek, beszéltek cigányul. (Móricz Zsigmond)
  • 4. (bizalmas, rosszalló) Ravaszul, álnokul hízelkedő, hazudozó <személy>. (régies) Cigányul van mondva: hazug beszéd ez.
  • Szólás(ok): (népies, régies) Cigányok lován szánt: hazudik; nem úgy verik a cigányt: nem úgy van az, nem addig van az; (tréfás) egy cigány, egy király: vmely szempontból nagyon különböző személyeket, szélsőségesen eltérő dolgokat rendszertelenül, esetleg szándékosan keverve. Közmondás(ok): Minden cigány a maga lovát dicséri: mindenki a maga áruját, a maga munkáját, holmiját mondja a legjobbnak. Öreg v. vén cigány minden nap egy nótát felejt: az öregedéssel együtt jár az emlékezet gyengülése.
  • Szóösszetétel(ek): 1. cigánybarna; cigánybíró; cigánycsalád; cigányfajta; cigányhad; cigányház; cigányhumor; cigánykíséret; cigánykunyhó; cigánymuzsika; cigánysátor; cigánytermészet; 2. vándorcigány.