Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Gazdagon, pompázóan díszített <tárgy, kül. ruha, eszköz, épület>. Cifra dolmány, faragás, ostor, ruha, szűr. □ Én pedig benyúltam cifra tarsolyomba, És egy-egy krajcárkát vettem a markomba. (Garay János) Láttam sok kevély fogatot, Fényes tengelyt, cifra bakot. (Arany János) Jónást egy cifra oszlop | tetejébe tették. (Babits Mihály) || a. Sokféle színben pompázó s változatosságával szemet gyönyörködtető. Cifra sereg. □ Cifra sok nagy sátort veretett a gyöpre. (Arany János) Tünő minden cifra pompa. (Juhász Gyula) || b. (népies) Díszesen, színpompásan öltözködő <személy>. Cifra, mint az eladó lány. □ S mintha búcsu állna későn és korán, Cifra ott a férfi, asszony és leány. (Czuczor Gergely)
2. (tájszó) Tarka (szőrű) <állat>. Cifra ökör, tehén. || a. (növénytan) Cifra sás: a pázsitfűfélék családjába tartozó, tömött, tojásdad bugájú növény; olajtartalmú magja madáreledel (Phalaris).
3. (rosszalló) Túlságosan, ízléstelenül, rikítón díszített, feltűnően tarka <tárgy>. Cifra ruha. Más a cifra, más a szép. || a. (rosszalló) Kihívóan, feltűnően öltözködő, cifrálkodni szerető <személy>. □ Nem törődöm Hetyke urral, cifra nővel: Hogy áll orra Az út szélin baktatóra. (Arany János)
4. (népies) Keresetten, mesterkélten s feleslegesen ékesített v. bonyolultan, körülményesen fogalmazott kacskaringós <stílus>. Cifra dallam, ének. □ Cifra beszéd kéne azt elősorolni, | A vörös nadrágban mit érezett Jancsi. (Petőfi Sándor) || a. (népies) Furcsa v. durva szavakat kacskaringósan, játékosan halmozó <beszéd>. Cifra káromkodás. Cifra nótákat énekelt. □ Ekkor elkeríti a huszár nagy cifrán: "tarka kutya kurta karikára kunkorodott farka!" (Jókai Mór)
5. (népies, régies) Cifra gulya, ménes: válogatott tenyészállatokból álló g., m.
6. (rosszalló) Cifra nyomorúság: a jólét külszínével leplezett ny. □ Hogy cifra nyomorúságát leplezgesse, holmi aprólékos piszkosságokat követett el. (Herczeg Ferenc)
7. (rosszalló) <Érzelmileg színezett beszédben> feje tetejére állított, kifogásolható, nem kívánatosan szabálytalan, furcsasága, bonyolultsága, váratlansága miatt meghökkentő <dolog>. Cifra állapot, dolog, eset, história, ügy. Cifra világ volt akkor. Cifra mulatság lesz. (bizalmas) Cifrán állunk v. vagyunk: szokatlanul nehéz, furcsa helyzetben v. □ No hisz keletkezett cifra zenebona; A boszorkány sereg gyorsan kirohana. (Petőfi Sándor) Botrány lenne, ajajaj, Micsoda cifra, szörnyű baj, Ha A hájas úrnak fénylő Búbjára rábökném szelíd Öklöm vidám barackjait. (Tóth Árpád)
II. főnév cifrát, cifrája
1. (régies) Cifra (I. 1) díszítmény ruhán, eszközön, épületen; cifrázat (1). □ Leoldott Derekáról egy nagy cifra rezes kardot: Gyémánt a cifrája, arany volt a reze. (Arany János) Finom patyolat inge tarka virágokkal s arany cifrákkal van kivarrva. (Jókai Mór)
2. (népies, régies, rosszalló) Kihívóan, feltűnően öltözködő, cifrálkodó (gyak. rosszhírű) nő. □ Selyem pántlika arany kereszttel! Ezt valami cifrának a nyakáról tépted le! (Jókai Mór)
3. (népies) Ének, zene, tánc v. vers rögtönzésszerű díszítőeleme; cifrázat (2). A dal, a tánc cifrája. □ Végighangzott a folyosón a cifrája a nótának. (Jókai Mór) A cimbalom holmi cifrákkal tölti be a nóta közeit. (Gárdonyi Géza) || a. (régies) Kacskaringós, feleslegesen bonyolult kifejezés. □ Sohse fáradj, sok cifrával Elborítni éneked! (Arany János) || b. (ritka, népies) Refrén. □ Magyar nótába kezdett, melynek mindig az volt a cifrája: Erigy legény szaporán Daruszőrű paripán kedvesedhez! (Gárdonyi Géza)
4. (ritka) Cifrája: vminek a neheze, bonyolultabb, kínosabb része. Hátra van még v. most jön a cifrája. □ Rövidítünk a halálnak A cifráján. (Arany János)
5. (elavult) A zérust jelölő számjegy, ill. ennek értéke. □ Egy cifra is semmi, száz cifra is csak semmi! (Csokonai Vitéz Mihály) || a. (régies) Kör v. félkör alakú vonal, díszítmény v. kacskaringó. □ [Botjával] cifrákat rajzolgatott a szoba poros földjére. (Eötvös Károly) || b. (régies) A névaláírás után húzott különféle alakú vonal. □ A vonásai, a kézirata, a neve után kanyarított cifra mindig változnak. (Jókai Mór)
Szólás(ok): (népies) úti cifra, házi ronda: olyan nő, aki, ha elmegy hazulról, szépen felöltözik, otthon azonban rendetlen.