Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BEVETT [e-ë] melléknév
  • 1. Olyan <személy, dolog>, akit, amelyet bevettek (1–9). A katonának bevett legények; a bevett mennyiség, orvosság, pénz; az ablakból bevett virágcserép. □ Akinek megártott a sok bevett jó, ott volt a kenő-asszony. (Jókai Mór)
  • 2. Általánosan elfogadott, régóta elterjedt <dolog>. Bevett gyakorlat, szokás. □ A nép … egy szikrát sem enged a Bevett szokásokból. (Petőfi Sándor–Shakespeare-fordítás) Megvetette a kényes előkelőség minden bevett üres, külső formaságait. (Vajda János)
  • 3. (történettudomány) Bevett vallás: olyan v., amelynek teljes vallásszabadságát s felekezeti egyenjogúságát az állam törvénnyel biztosította. Erdélyben 1848 előtt négy bevett vallás volt.