BEVÉSÉS főnév -t, -ek, -e [ë, e]
- 1. A bevés igével kifejezett cselekvés, művelet, eljárás; az a cselekvés, hogy vmit bevésnek vmibe, vhová. Nevének a fába való bevésése; a felirat bevésése a márványba; az ablak bevésése a tokba.
- 2. Ennek eredménye, nyoma. Az erdei padokat, fákat bevésések tarkítják.
- 3. (átvitt értelemben, lélektan) A tanított anyag megrögzítése a tanulók emlékezetében. Jól magyaráz, de nem ért a bevéséshez.