BEVÉREZ tárgyas ige
<Rendsz. akaratlanul> vérrel beken, beszennyez, felületén véressé tesz vmit.
Bevérezte a kezét, a ruháját. || a. (
átvitt értelemben) □ Mintha
finom, messzi pára Vérezné be a dús alkonyatot. (Tóth Árpád)
- bevérezés; bevérezett; bevérező.