BEVÁLIK tárgyatlan ige, (
ritka) bevál
<A vizsgálat v. a munka során> megfelelőnek, alkalmasnak v. sikeresnek bizonyul.
Bevált katonának. Beváltak az új munkamódszerek. □ A harmadévi újoncozásnál hatszáz
ifjú közül négy vált be. (Mikszáth Kálmán) A forradalom után Pallagi Józsit hívták meg
a katedrára
s
nagyon be is vált. (Móricz Zsigmond)