BÉLMŰKÖDÉS főnév (
biológia,
orvostudomány)
A bélben lezajló folyamat, a bél élettani működése, amelynek folyamán a bélnedv vegyi hatására a táplálék megemésztődik; ill. a bél mozgása, amellyel tartalmát keveri, megforgatja, és a végbél felé továbbítja.
Egészséges, renyhe bélműködés.
- bélműködéses; bélműködési; bélműködésű.