BEUTAZÁS főnév -t, -ok, -a
Általában a beutaz(ik) igével kifejezett cselekvés, tevékenység.
- 1. Az a tény, hogy vki beutazik (2) vhová; vmely ország területére való belépés. Svájcba való beutazásakor történt, hogy
Nem kapta meg az engedélyt a beutazásra.
- 2. Az a cselekvés, hogy vki beutaz(ik) (1) vmely területet. Az ország, az ismeretlen vidék beutazása. □ Csak néha adta egy merész vándor magát e jégvilág beutazására. (Jósika Miklós)
- beutazási.