BEVÁNDORLÁS főnév -t, -ok, -a (csak egyes számban)
Általában a bevándorol (1) igével kifejezett cselekvés, ill. tevékenység.
- 1. (hivatalos) Vmely (idegen) országba való tömeges betelepedés. Növekedett a bevándorlás. A töröknek hazánkból való kiűzése után megindult a németek bevándorlása.
- 2. (ritka) Vmely területnek vándorolva, vándorként való bejárása, beutazása. Az ország, a vidék bevándorlása.
- bevándorlási.