BETYÁRKODIK [ë] tárgyatlan ige -tam, -ott, -jék (-jon)
- 1. (történettudomány) A betyár életét éli, életmódját folytatja. Évekig a pusztán betyárkodott. □ Ne sírj, apám, ne sírj, bátyám, Nem soká betyárkodok mán. (népköltés) A jó madár
apjától puskát, pisztolyt és lovat lopott s elugrott pusztai betyárnak. Egyideig betyárkodott, azután elfogták. (Petőfi Sándor)
- 2. (átvitt értelemben, tréfás) Csintalankodik, huncutkodik. Betyárkodik vkivel. Csak betyárkodik az öreg, nem kell komolyan venni. Ne betyárkodj, te gyerek, mert megjárod!
- betyárkodás; betyárkodó.