Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BETŰZ [2] [e] ige
  • 1. tárgyas <Olyasmit, aminek hegyes vége v. hosszabb-rövidebb szára van, vmibe, résbe, nyílásba> bedug, beerősít. A virágot betűzte a gomblyukába. A zászlót betűzte a tartójába. □ Elfogadom a rózsát, betűzöm a hajamba. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. tárgyas (ritka) <Vmely ruhadarab nyílását, ill. nyílásának szemben levő széleit többnyire kapocs, gomb hiányában> tűvel összeerősíti, összetűzi. Betűzi a ruha nyakát. Leszakadt a kapocs, ideiglenesen belülről betűztem a szoknya nyílását.
  • 3. tárgyas (ruházkodás) <Ruhapróba közben: bő részt> tűvel átszúrva s úgy összefogva ideiglenesen szűkebbre vesz.
  • 4. tárgyatlan <Nap, napfény> besüt vhová, rendsz. erősen. A nap betűz a szobába. □ A bal lábát a napra tartotta, amely betűzött az ablakon. (Gárdonyi Géza) Az ablakon betűzött a hanyatló nap, … egyenest a kisfiú arcába. (Babits Mihály)
  • betűzdel; betűzet; betűzhető; betűző; betűzött.