BETEGÁLLOMÁNY [g-á] főnév (csak egyes számban, -ba v. -ban raggal) (
hivatalos)
<Vmely szervezett közösségben> azoknak a személyeknek az állománya, létszáma v. állapota, akik betegségük miatt, orvosi rendelkezésre nem dolgoznak, nem teljesítenek szolgálatot, és ha biztosításban részesülnek, táppénzt kapnak.
Betegállományba kerül vki; betegállományba vesznek vkit; betegállományban van vki. A betegállományban levőket ellenőrzik.