Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BETEMET tárgyas ige
  • 1. <Gödröt, üreget> megszüntet, eltüntet, földet hányva, hordva bele; betöm. Betemetik a kutat. A szél és a víz hordalékával egészen betemette az árkot.
  • 2. Vmi betemet vkit, vmit: nagy mennyiségű anyag felülről rázuhanva, rászállva elfödi, betakarja. A lezúduló földtömeg két munkást betemetett. A tűzhányó hamuja betemette a várost. □ Leesett a hó, betemette az utakat, elakadtak a villamosok. (Kosztolányi Dezső)
  • 3. (ritka, régies) <Halottat> földréteggel beföd; eltemet. □ Betemették őt a kis halom alján. (Vörösmarty Mihály)
  • betemetés; betemetett; betemethető; betemető.