BETANULÁS főnév -t, (-ok), -a
A betanul igével kifejezett cselekvés, tevékenység; az a cselekvés, hogy vmit betanulnak.
A jelenet, az opera, a zenemű betanulása. || a. Ennek eredménye.
Előadásából hiányzott az átélés, amit tőle láttunk, az csak betanulás. A színdarabot új betanulásban újítják fel. □ A gyöngédség a férfiaknál csak betanulás, a nőknél természet. (Kemény Zsigmond)