Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.
1. Olyan <személy>, akinek nehézkes felfogása, lassú észjárása tehetetlen, ostoba bámészkodásban, szájtátiságban nyilvánul meg; mulya, mamlasz, mafla. Bamba alak, ember, gyerek. □ A vidámság, A szépség és erő meg se látja a jó, bamba árvát. (Juhász Gyula)
2. Ilyen személyre jellemző, valló <külső, megnyilatkozás>. Bamba arc, mosoly; bamba csodálkozás, viselkedés; bamba képet vág. □ Arca olyan bamba csodálkozó lett. (Mikszáth Kálmán)
II. főnév bambát, bambája Bamba (I. 1) személy. Ilyen bambával nem lehet semmire menni. Ne adj annak a bambának a szavára. □ Tüdőd silány, hangod rikácsoló, S magad tudatlan és nagy bamba vagy. (Vörösmarty Mihály) Okos urak közt játszottam a bambát. (József Attila)