BALHIEDELEM főnév (
választékos)
Téves meggyőződés; tévhit.
Szánandó balhiedelem; abban a balhiedelemben él, hogy
□ Lépcsőnként el tudám oszlatni a belém öntött balhiedelmeket. (Széchenyi István) Legelőször is azon balhiedelemből rántlak ki, hogy én haragszom. (Tompa Mihály)