Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BESZÉLTET [e-e] ige -tem, -ett, [e, ë] ..essen [e-ë]
  • 1. tárgyas Kér vkit, hogy beszéljen (vmiről), beszélni késztet vkit. A tanár franciául, oroszul beszélteti tanítványait az órán. Az apa egész nap beszéltette külföldről hazatért fiát. □ Elza még nem tudta beszéltetni a férfiakat, mint a nénje. (Krúdy Gyula) || a. tárgyatlan (-t ragos mértékhatározóval) (Vkivel) beszéltet (magának): kérésével, kérdezgetésével eléri, hogy vki beszél neki vmiről. Mindig a csillagászatról beszéltet magának, ha hozzáértőre akad. Mikor hazatértem, apám sokat beszéltetett magának élményeimről. □ Beszéltetett magának … általam a székelyföld természeti … szépségeiről. (Jókai Mór) || b. tárgyas (bizalmas) Beszéltet vkit: úgy viselkedik, úgy cselekszik, hogy vkinek sokszor kell őt figyelmeztetnie vmire, v. körülményesen és hosszan kell neki magyaráznia vmit. Egész nap beszéltet engem ez a rendetlen kölyök. Figyelj ide, ha mondok vmit, ne beszéltess engem folyton. || c. tárgyatlan (gyak. -t ragos mértékhatározóval) (bizalmas) Beszéltet (magának vkivel): úgy viselkedik, úgy cselekszik, hogy folyton beszélni kell hozzá, ill. gyakran kell őt figyelmeztetni vkinek. Mindig beszéltet magának. Fogadj szót, ne beszéltess annyit magadnak. || d. tárgyas (ritka) Beszéltet magának vmit (vkivel): elmondat vmit. □ Egész estig beszélteté magának a különböző kalandokat. (Vas Gereben)
  • 2. tárgyatlan Beszéltet magáról: magatartásával, tevékenységével okot, alkalmat ad arra, hogy az emberek beszéljenek, pletykáljanak róla. A primadonna sokat beszéltetett magáról. □ Azon nők sorába került, akik nem beszéltetnek magukról. (Jókai Mór) Mindig tudott magáról beszéltetni. (Herczeg Ferenc)
  • 3. (irodalomtudomány) (Vhogyan) beszéltet vkit: <író> vmely alakjának vmilyen mondanivalót ad a szájába. Gárdonyi jól, jellemzően beszélteti alakjait. A szereplőket a helyzetnek és egyéniségüknek megfelelően kell beszéltetni. □ [Az író] e személyt … szándékosan gonosz felfogása szerint beszélteti. (Jósika Miklós)
  • Igekötős igék: bebeszéltet; elbeszéltet; kibeszéltet; lebeszéltet; megbeszéltet; összebeszéltet; rábeszéltet.
  • beszéltetés; beszéltetett; beszéltető.