BESZEGEZ tárgyas ige beszögez
1. Vmit szegek beverésével v. fedőlap rászegezésével be- v. lezár; beszegel.
Beszegezi az ajtót, a koporsót, a ládát. □ Ablakai, mik most be vannak szegezve,
egykor virágokkal voltak tele. (Jókai Mór)
- 2. (elavult) <Elültöltő ágyút> használhatatlanná tesz úgy, hogy gyújtó lyukába vaséket ver. □ Néhány sáncművet elfoglaltak s 11 ágyút beszegzének. (Kemény Zsigmond)
- beszegezés; beszegezett; beszegezhető; beszegező.