BEROSKAD tárgyatlan ige
<Huzamosabb (fenn)állás után alkatrészeiben meggyengülve, részekre szakadva, töredezve> beomlik v. behorpad.
A viharban beroskadt az ócska háztető. A nagy teher alatt beroskadt a régi boltozat. □ Be is roskadtak már a sírocskák, nem hantolta föl senki újra. (Jókai Mór) A rozzant vén híd beroskadt a kerekek alatt. (Gárdonyi Géza)
- beroskadás; beroskadó; beroskadt.