BERENDEL tárgyas ige
Berendel vkit vhova: utasítást v. parancsot ad vkinek v. vmely közösségnek, alakulatnak, hogy vhol, kül. vmely bent levő helyen, hivatalban jelenjen meg, v. vmely belsőnek tekintett helyen teljesítsen szolgálatot.
A hivatalfőnök berendelte az irodájába a tisztviselőket, a tisztviselői kart. A kiváló fiatal munkaerőt berendelték központi szolgálatra. □ Ki gondolta volna, hogy egy ezredet kell
a megyei bálra berendelni
(Móricz Zsigmond)
- berendelés; berendelhető; berendelő; berendelt; berendeltet.