BEMAGOL tárgyas ige (
bizalmas,
rosszalló)
Gondolkodás nélkül, gépiesen, szó szerint betanul vmit; bebifláz.
Szóról szóra bemagolja a leckét. □ Toldy irodalomtörténete első §-ait magolta be. (Arany János) Bemagolom a just [= jogot] s azután valami kollégiumban leteszem az exament. (Jókai Mór)
- bemagolás; bemagolható; bemagoló; bemagolt.