Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BENYEL tárgyas ige (irodalmi nyelvben, régies)
  • 1. Elnyel, lenyel vmit. □ Nem győzi az italt, egy-két gyűszűnyi nem sok, de amint benyeli, mindjárt megárt a természetének. (Mikszáth Kálmán)
  • 2. (átvitt értelemben) <Üreg, nyílás> magába vesz, elnyel vmit. □ Az ajtó bezáródik, egy embert újra benyelt. (Mikszáth Kálmán)
  • 3. (átvitt értelemben) <Föld, víz> elborít, magába fogad, maga alá temet vkit. □ Nem fogja senki sejteni Miért hervadtam el, Nem fog virág fölzsengeni [= fakadni] A halmon, mely benyel. (Vörösmarty Mihály) Hol vannak a hellenek és hol a celták? |Eltűntenek ők, valamint Két város, amelyet A tengerek árja benyel. (Petőfi Sándor)
  • 4. (átvitt értelemben, ritka) Elfogyaszt, felemészt vmit. □ Az építés és fönntartás hány holdat fog benyelni? (Vas Gereben) Benyelé az ős per amit csak talála. (Arany János)
  • benyeleget; benyelés; benyelő; benyelt.