BENNFENTES [benfentes] melléknév -en, -ebb [e, e] és főnév -t, -ek, -e [ë, e]
Olyan személy, aki bejáratos vhová v. vhol; aki ismeri vkinek, vmely intézménynek, közösségnek (bizalmas) ügyeit, titkait. Bennfentes vkinél, vhol, vmiben; vkinek a bennfentese; bennfentes ember. Minden dologban bennfentes. Bennfentes volt az irodalmi körökben. Csak a bennfentesek juthattak be az igazgatóhoz. A bennfentesek már régóta suttogtak arról, hogy
Úgy viselkedik, mint aki bennfentes. □ Az iskolaszolga
afféle városi ember, aki uraknál bennfentes. (Móra Ferenc) Matyi már olyan bennfentes lett, hogy a duttyán udvarába is beólálkodott. (Móricz Zsigmond)