BERDŐ [e] főnév -t, -je [e] bördő (
tájszó)
Némely növény (hagyma, tök) üres szára, ill. az ebből készült, mély, bőgő hangú tülök, duda (mint gyermekjáték).
A berdő mély, bőgő hangja. A gyerekek fújták a berdőt. Sípot csinált a tök berdőjéből. || a. (
tájszó) A kukorica szárának egy része, ill. az ebből készült, hegedűként tekintett játékszer.