BEKARIKÁZIK  tárgyatlan ige
(
elavulóban) <Főleg gyermek> karikát (1a) hajtva, karikázva bemegy, befut vhová. 
A fiúcska bekarikázott az udvarra. || a. (
bizalmas) Kerékpárral bemegy vhová. 
Felpattant kerékpárjára, és bekarikázott a városba. || b. (
tréfás) <Ó-lábú ember> mulatságos sietséggel v. kacsázva bemegy vhová. 
A zömök kis ember görbe lábain bekarikázott a szobába.