BENZIN [ë v. e] főnév -t, -je [e] v. -e [e] (csak egyes számban)
Ásványolaj (részleges) lepár(o)lásának terméke: színtelen, szagával petróleumra emlékeztető, gyorsan párolgó, a víznél könnyebb, gyúlékony folyadék, melynek gőze levegővel keveredve hő, láng v. szikra hatására robban.
Könnyű, közép, nyers, nehéz benzin. A benzin a robbanómotorok fontos üzemanyaga. Kifogyott a benzin a tartályból. Benzinben mosta ki a kesztyűt. Benzint vesz fel az autó. Benzinnel vette ki ruhájából a pecsétet. □ A portással benzint töltetett az öngyújtójába. (Hunyady Sándor) Reggel óta húzzuk egy kosár ruha tisztítását; csupa selyem, csupa báli rongy, csak a benzin oldja foltjait. (Gelléri Andor Endre)
- Szólás(ok): (bizalmas) kár a benzinért: kár a fáradságért, hiábavaló az igyekezet.
- Szóösszetétel(ek): benzinadag; benzinadó; benzincsap; benzinfőző; benzingyártás; benzinhiány; benzinhordó; benzinkályha; benzinkanna; benzinkészlet; benzinkiutalás; benzinkorlátozás; benzinlámpa; benzinraktár; benzinrobbanás; benzinszállítmány; benzinszag; benzinszivattyú; benzinszükséglet; benzinszűrő; benzintank; benzintermelés; benzintöltő; benzinutalvány; benzinvezeték.
- benzines; benzinez.