BELBECS  főnév (
irodalmi nyelvben, 
régies, ma 
tréfás, 
gúnyos)
Vmely tárgy v. dolog valódi, változatlan, a körülményektől, külső tényezőktől független, belső értéke. 
A belbecs és a külcsín. □ Az aranynak a művész szebbítő kezére szüksége nincs, hogy belbecse megismertessék. (Eötvös József) A világ minden dicsérete nem képes verseimnek egy hajszálnyival több belbecsét adni, 
 mennyi azokban valósággal létezik. (Arany János) Volt 
 egy nagyszerű, pompás könyvtár is a kastélyban, 
 ritka, belbecsre értékes munkák tárháza. (Jókai Mór)