Súgó: A kereső alapesetben a szótár teljes szövegében keres. A találatok húszasával lapozhatók a nyíl ikonokkal előre és hátra. A "kuty" kezdetű szócikkekhez pipálja ki a Csak címszóban opciót és ezt írja a keresőmezőbe (csillaggal a végén): kuty* (és nyomja meg az Enter-t vagy kattintson a nagyító ikonra). A más szócikkekre való hivatkozásokon (v. ö. és l.) nincsenek linkek, ezért a hivatkozott címszóra rá kell keresni.

BÉLPOKLOS melléknév és főnév
  • I. melléknév -an (régies) Bélpoklosságban megbetegedett, leprás; poklos, fekélyes. □ Szerette volna …, ha arca ragyás volna, … teste bélpoklos, hogy undorodnék el tőle, aki látja. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, ritka, irodalmi nyelvben) Halált okozó, halálos. □ [Az orgyilkos] fülhézagomba önté e nedü Bélpoklos csöppjeit. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Meggyógyitotta lelkemet, kiűzve … A szenvedély bélpoklos ördögét. (Vajda János)
  • II. főnév (régies) Bélpoklos (I. 1) személy. Bélpoklosok szigete, telepe. □ Mi füstöl ott a sziklás völgyben? … Rablótanya-e, vagy bélpoklosok községe? (Gárdonyi Géza) A bélpoklos az országúton hamarább kap alamizsnát, mint szeretőt az öregasszony. (Krúdy Gyula)